scroll down for English

Eperjesi Ágnes következetes önálló képi és gondolati világot építő, vizuális nyelvet alkotó pályafutása során párhuzamosan és szervesen von vizsgálódásai körébe médiumelméleti kérdéseket és a médiumhasználat társadalmi következményeit. Munkássága érzékenyen, és szinte tudományos módszerességgel vizsgálja a fotográfiai médium sajátosságait, kiaknázatlan lehetőségeit és jelentéseit, a társadalmi lét meghatározó hatalmi kontextusait. Konceptuális indíttatású alkotásai gondolati hátterükkel együtt sem pusztán elméleti derivátumok, hanem esztétikailag is magas színvonalú, szenzuális gazdagságú művek.

Eperjesi Ágnes (1964) tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma MOME) frissen induló, fotográfia-központú Vizuális Kommunikáció és Tipográfia szakon végezte 1989-ben, majd a Vizuális Kommunikáció mesterképzésen folytatta. 1989-ben a groningeni Minerva Academyn tanult. 2010-ben szerzett DLA fokozatot a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2011 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének oktatója.

Rendszeres kiállítója a hazai és nemzetközi művészeti életnek. 1989-ben mutatkozott be az első önálló kiállításával. Az elmúlt 30 év során 44 egyéni kiállítást rendezett. Fontosabb hazai kiállításai között szerepelnek például a 2009-ben egyidőben 3 helyszínen, Színügyek összefoglaló címen rendezett párhuzamos kiállításai, melyeken a színekkel kapcsolatos megfigyeléseit és kísérleteit három önálló szempont szerint dolgozta fel. A kiállítások anyagából a Szent István Király múzeum katalógust adott ki, magyar és önálló kötetben angol nyelven is. Rendezett önálló tárlatot a Mai Manó Házban, a Capa Központban, a Szent István Király Múzeumban, a Millenáris Kerengő Galériában. Legutóbbi kiállítását 2019-ben a Fészek Művészklubban rendezte, ami nagy köz- és szakmai érdeklődést generált, nemzetközi figyelem is irányult rá, például a külföldi szerkesztésű, de a régiónkkal foglalkozó akadémiai folyóirat, az ArtMargins közölt róla tanulmányt.
Legfontosabb művei között szerepel az 1996-os Újszülöttek című installáció, az Újrahasznosított képek című ciklus 1999 és 2007 között, a Hatalmi szóval című performanszsorozat a 2015-ös első OFF-Biennále Budapest programjának első eseményeként; a D. 365 napja című installáció, az Érezze megtiszteltetésnek című projekt, valamint egész életművén átívelő művészeti kísérletei és eredményei a fotogram médiumával, különösen a 2007 óta színes nyersanyaggal folytatott számottevő művei és publikációi.

Egyéni kiállításai voltak New Yorkban, Houstonban, Philadelphiában, Európában többek között Amszterdamban, Frankfurtban.
Csoportos kiállításon részt vett a legtöbb számottevő hazai kiállítóhelyen és olyan nemzetközi helyszíneken is, mint a Musée de l'Elysée, Lausanne; Centrum Sztuki Wspólczesnej, Varsó; China Millenium Museum, Peking; MUMOK, Bécs; Warsaw National Museum.
Művei megtalálhatók számos jelentős hazai magán- és közgyűjteményben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban, a Szent István Király Múzeumban, a Magyar Fotográfiai Múzeumban, Ludwig Múzeumban, vagy a dunaújvárosi Modern Művészetért Alapítvány gyűjteményében. Emellett nemzetközi magán- és közgyűjteményekben is vannak művei, például az amerikai Philadelphia Museum of Art-ban, a japán Kiyosato Museum of Photographic Arts-ban.

Az 'Association Internationale de la Couleur' (AIC) tagja.

2019-ben a korai fotográfiai munkáiról jelent meg magyar és angol nyelvű kötet az acb ResearchLab kiadásában.

____________________________________________________________________________________

Throughout her career characterized by a consistently built visual language and intellectual vocabulary, Ágnes Eperjesi has been examining media theoretical questions and the social consequences of the use of media.
In her practice, the artist examines with sensitivity and almost scientific methodology the specificities of the photographic medium, its unexplored possibilities and meanings, as well as the power contexts that define social existence. Her conceptually oriented works and their intellectual background are not mere theoretical derivatives, but aesthetically high-toned and sensually rich creations.

Ágnes Eperjesi (1964) graduated from the then freshly launched, photography-centred department of Visual Communication and Typography of the Hungarian Academy of Applied Arts in 1989. She pursued her Master degree in Visual Communication, and was a visiting student of the Minerva Academy of Groningen in 1989. She obtained her DLA from the Hungarian University of Fine Arts in 2010 and is teaching at the Intermedia Department of the institution since 2011.

Eperjesi initiated her career with a solo show in 1989 and is exhibiting regularly since then, both in Hungary and in the international art scene, with 44 solo shows in the last 30 years. Among the most important exhibitions in Hungary, her project entitled Colour Matters (Színügyek) embraced three parallels shows in three different locations in 2009, presenting her observations and experimentations with colours from three independent aspects. The King Saint Stephen Museum published a catalogue of the whole project in one Hungarian and one English volume. Her solo exhibitions were hosted by the Mai Manó House of Photography, the Robert Capa Contemporary Photography Center, the King Saint Stephen Museum, and the Millenáris Kerengő Gallery. Her latest exhibition, presented in the Fészek Art Club in 2019, received the attention of both the larger public, the professional circles and the international press, such as ArtMargins, an academic review edited abroad but regionally focused, that published an essay about her work at this occasion.

Among her most significant achievements are the installation entitled Newborns (1996), the Recycled series developed between 1999 and 2007, the cycle of performances Words of Power, realized as the opening program of OFF-Biennále Budapest, the installation entitled 365 Days of D., and the project You Should Feel Honoured. Interweaving her whole practice, the artistic experimentations conducted and results obtained in the medium of photogram, especially the substantial works and publications mainly using and focusing on the chromatic raw material since 2007, are also of central importance in her career.

She had solo exhibitions in New York, Houston, Philadelphia, and in European cities such as Amsterdam and Frankfurt, among others. She participated in group exhibitions hosted by major Hungarian institutions and international venues such as Musée de l'Elysée, Lausanne; Centrum Sztuki Wspólczesnej, Warsaw; China Millenium Museum, Beijing; MUMOK, Vienna; and the Warsaw National Museum.

Her works can be found in numerous important Hungarian private and public collections such as the Hungarian National Gallery, the Budapest History Museum, the King Saint Stephen Museum in Székesfehérvár, the Hungarian Museum of Photography, the Ludwig Museum – Museum of Contemporary Art in Budapest, the Public Foundation for Modern Art in Dunaújváros, as well as in international private and public collections such as the Philadelphia Museum of Art and the Kiyosato Museum of Photographic Arts in Japan.

She is member of the 'Association Internationale de la Couleur' (AIC).

A bilingual Hungarian-English volume dedicated to her early photographic works was published by acb ResearchLab in 2019.