Jankó Judit: És akkor egy művész meghekkelte a parlamentet, Artportal, 2015.

eredeti megjelenés

Eperjesi Ágnes beszédeket csempészett be a magyar parlamentbe. Tettestársai is voltak, úgyhogy a szövegek elhangzottak a T. Házban. Nem mellesleg elindult az OFF-Biennále első projektje. De mi is ez?

Eperjesi Ágnes projektje, a Hatalmi szóval az OFF-Biennále Budapest Használd a fejed! /Check Your Head! programján belül zajlott és zajlik. A kezdés pedig meglehetősen erős volt.
A háromrészes projekt politikai beszédek hatásával foglalkozik, a világban ténylegesen - ráadásul a közelmúltban - elhangzott beszédek segítségével. A szövegeket három, szimbolikusan különböző hatalmi szintet reprezentáló helyszínen mutatják be: a parlamentben, egy színházi térben és a budapesti Szabadság téren, az Eleven Emlékmű keretein belül.
A projekt első felvonása, a parlamenti akció, április 13-án zajlott le. Ellenzéki képviselők, napirend utáni felszólalásként négy beszédet mondtak el.
A szövegek beszéd gender szempontból egy ideális világot rajzolnak: két férfi és két nő véleményét hallljuk. És ideális világ abból a szempontból is, hogy művészetet visz a parlamentbe, művészeti céllal szólnak hozzánk képviselők a parlament padsoraiból. Másutt, például Németországban ilyesmi előfordult már, de Magyarországon erre még nem volt példa.

A parlamenti beszéd-performanszokról videó dokumentáció készült, amely a neten már hozzáférhető. Eperjesi Ágnes, magyar állampolgár, úgy válogatta a szövegeket, hogy olyan kérdéseket vessenek fel, amelyekkel foglalkozni kell, ugyanakkor állásfoglalásokat tükrözzenek. A felkért politikusok örömmel vállalták a feladatot, azt mondták visszaigazolást kaptak arról, ami egyezik a saját véleményükkel, hogy fájóan hiányoznak bizonyos témák a magyar parlamentből. Eperjesi szerint elérni volt nehéz őket, nem pedig meggyőzni a részvételről, a munka megvalósulásához leginkább a napirend utáni felszólalások beérkezési időpontjára és sorrendjére kellett ügyelnie.
Mindegyik felolvasott beszéd eredetileg hatalomban lévő, azaz kormánypárti politikus szájából hangzott el. A projekt a műfaj pozitív példáit felmutatva szeretné ráirányítani a figyelmet a hazai politikai beszédkultúra vigasztalanságára. Mitől példaértékűek? A művész szerint azért, mert a lényegről beszélnek. Nem mentesek száz százalékig a műfajra jellemző pátosztól, de nem pusztán üres szavak. Nem a zsigeri vagy alantas ösztönökre játszanak, gondolatokat szeretnének ébreszteni. Nem pártszövegek, hanem hiteles személyiségek, saját véleményt tükröző állásfoglalásai.
A megidézett államelnök, illetve miniszterelnökök négy különösen fontos társadalmi kérdésben nyilvánulnak meg, tehát a hatalom legfelsőbb szintjein álló emberek is megfogalmazhatnak állításokat és lehetnek személyesek. A kérdések, amiket felvetnek, mindannyiunk számára alapvetőek, éljünk a Föld bármely országában. Ezek, amikkel találkozunk a valódi életünkben, munkahelyen, iskolában, utcán, sőt bármily vicces, ha moziba megyünk, garantáltan lesz olyan film a kínálatban, amelyik a négy kérdés ( társadalmi megosztottság/szabadság, nemzet/igazság, fogyasztás/boldogság, feminizmus/szexizmus) valamelyikét taglalja.

Politikusok és állítások: lássuk, ki, kinek a "magyar hangjaként" mit is mondott a T. Házban!

Ewa Kopacz – Szelényi Zsuzsanna
A többség csendességéről

Az eredetileg orvos végzettségű Ewa Kopacz 2014. szeptembere óta Lengyelország első női miniszterelnöke. Beiktató beszédéből Szelényi Zsuzsa olvasott fel részleteket, a teljes anyag ITT látható. A beszéd az országon belüli megosztottság megszüntetését jejölte meg a következő időszak legfontosabb feladatának és felszólította az ellenzéki Jarosław Kaczyńskit, hogy tegye félre ellentéteit Donald Tuskkal. A két egymást kerülő ember a helyszínen kezet fogott egymással.
- Politikai polgárháború zajlik.
- Egyetlen országunk van, éppannyira azoké, akik a kormányra szavaztak, mint akik az ellenzékre.
- ...mindig ugyanazt a dolgot halom az emberektől… a többség torkig van a vitákkal és a cívódásokkal...
- én ezt a csendes többséget szeretném képviselni
- kevés bizodalmuk van a közintézményekben
- Nem könnyű, de nem lehetetlen
- Minden szabad országban vita folyik abban, hogy a kormány beavatkozhat-e az emberek magánéletébe...

Thomas Hendrik Ilves – Kész Zoltán
Az annektálásról és az igazságosságról

A nyilvános szereplésein mindig csokornyakkendőt viselő Thomas Hendrik Ilves emigráns szülőktől Stockholmban született, Amerikában végzett újságíró és diplomata szakon, majd a Szovjetunió felbomlása után tért haza Észtországba és kezdett politizálni. 2006 óta tölti be az észt miniszterelnöki tisztséget. 2015. Február 24-én, az észt függetlenség napján elhangzott beszédét Kész Zoltán mondta el. A video ITT látható.
- Az engedékenységek csak az agresszor étvágyát növelik
- Korábbi belső biztonságérzetünk a múltté
- Ukrajnában háború van, embereket ölnek ezekben a napokban is
- Szükséges, hogy egész Európa együtt lépjen fel
- Minden generációnak meg kell fogalmaznia mit ért nemzet alatt
- Olyan elvekhez ragaszkodunk, amik 20 éve tűntek érvényesnek
- Az, hogy az államra egyre nagyobb terhek hárulnak, nem vezethet ahhoz a feltételezéshez, hogy az állam mindent meg tud és meg is akar csinálni
- A társadalmat ilyen mértékben az államtól jövő tiltások és utasítások alapján kell szervezni?
- Az állam a szabadságra az igazságra és igazságosságra épül
- Túlzásba vittük a rend iránti szenvedélyünket
- Olyan országban szeretnék élni, ahol az állam bízik a polgáraiban és a civil társadalomban
- Az emberek többsége embertársaitól elismerést vár nem megbélyegzést

Jose Mujica – Ikotity István
A nemrég lemondott uruguay-i elnök a riói konferencián mondta el gondolatait a civilizációs modellről, amiben élünk.
José Mujica 14 évet töltött börtönben politikai okokból az uruguayi diktatúra idején, mert feleségével együtt a Tupamaros baloldali szervezett fegyveres aktivistájaként harcolt. 2010 és 2015 között Urugvay elnöke volt, előtte 2005-től állattenyésztési, földművelési és halászati miniszter. Egyszerű életvitelt folytat - az erről szóló videók a YouTubo-on hatalmas nézettséget produkálnak -, maga termeli meg a számára szükséges élelmiszereket és mélyen elítéli a fogyasztói társadalmat.
Beszédét Ikotity István tolmácsolta és ITT látható.
- Tegyünk fel magunknak néhány kérdést
- Van-e a világon annyi erőforrás, hogy a világon 7 vagy 8 milliárd ember ugyanazon a fogyasztási ( túlfogyasztási) szinten élhessen mint a nyugati társadalmak?
- Mi hoztuk létre a civilizációt amiben élünk
- Piac, piacközösségek, globalizáció
- Lehet-e a könyörtelen versenyen alapuló gazdaságban szolidaritásról beszélni?
- Azért jöttünk erre a bolygóra, hogy boldogok legyünk
- Az élet rövid és egy pillanat alatt véget ér
- Egyetlen anyagi eszköz sem olyan fontos mint az élet, ez mindennél fontosabb
- A túlfogyasztást rövid ideig használható eszközök gyártásával tartják fent
- "Használd és dobd el" civilizáció
- Ideje, hogy megkezdjük a harcot egy új kultúráért
- Csak dolgozunk és dolgozunk a hitelből megvett lakásért és autóért (...)
Az ember, amikor mindezzel végzett rájön, hogy egy reumás öregember
Ennyi az emberi sors?
- A fejlődés nem lehet az emberi boldogság ellen

Julia Gillard – Szél Bernadett
A szexizmusról és a nőgyűlöletről

Ausztrália első női miniszterelnöke volt 2010 és 213 között, jogászként dolgozott mielőtt politikusi pályára lépett. Parlamenti beszédét egy képviselőtársához intézte. A magyar parlamentben elhangzott verzió ITT látható.
- Ha azt szeretné tudni, Képviselő Úr, milyen a nőgyűlölet a modern Ausztráliában… elő kell vennie egy tükröt
- Visszataszító kettős mérce
- A nők alulreprezentáltak
- “Mi van, ha a férfiak fiziológiailag és vérmérséklet alapján alkalmasabbak a hatalom gyakorlására?"
- Ez a férfi (aki a fenti mondatot mondta - a szerk.) mélyen megsértett engem és minden auszrál nőt...
- Képviselő Úrnak nem ártana elgondolkodnia, mi a nők szerepe az ausztrál társadalomban.

Második felvonás: Hatalmi szóval a színházban

A színház másképp szimbolikus helyszín, mint a parlament. Nem rétorok, de mégiscsak előadóművészek interpretálják itt a beszédeket. Zárt tér, átmenet a valóság és a képzelt világok között, ahol más szinten lehet dolgozni az anyaggal. Nem mellesleg a kulturára éhes fogyasztók terepe, akik pénzt adnak azért, amit láthatnak. A színházi esemény a magyar miniszterelnökök beszédeit dolgozza fel, a négy külföldi beszéd ellenpontozásával.
Különböző szövegvariációkat a nézők is előadhatnak majd, épp mint egy karaoke esten. A rendszerváltás utáni magyar miniszterelnökök beszédeiből bárki előadhat részleteket.
Akár egy rendes karaoke bárban, listáról lehet szöveget választani, majd a mikrofon előtt képernyőre kivetített formában felolvasni. Ily módon vállalkozó kedvű nézők ha rövid időre is, de belehelyezkedhetnek az elmúlt 25 év miniszterelnökeinek szerepébe. Eljátszhatják az Orbán-Gyurcsány vitát, vagy lemondhatnak a posztról Medgyessy Péter személyében, de beleélhetik magukat a jövendő miniszterelnök helyébe is. Aki szeretné elmondhatja Orbán Viktor hatalomról lemondó beszédét, és választani lehet, milyen témák és beszédek mentén képzeljük el a jövőt.

Nyilvános performansz és beszélgetés
A projekt harmadik részében, május 9-én, a Szabadság téren a négy külföldi miniszterelnöki beszéd nyílt térben, nyitott közegben hangzik el, állampolgárok szájából. Ezután, az megszállási emlékmű ellen immár egy éve folyamatosan tiltakozó Eleven Emlékmű csoporttal szabadegyetemi szemináriumként, beszélgetős formában dolgozzák fel a beszédekben felvetett témákat. Immár nem az előadásra, hanem a tartalomra fókuszálnak. Meghívott vendégek és szakértők segítségével beszélik meg az egyes beszédek által felvetett témákat, illetve a négy idézett külföldi politikus pályaképét, törekvéseit.