Nemzeti kipa és szivárvány kokárda,
happening/demonstráció
Dátum: 2015. március 15.
Helyszín: Hivatalos megemlékezés – Astoria
http://www.eperjesi.hu/public/nemzeti-kipa-national-kippah?id=158
A projekt előzménye illetve születési helye az Eleven Emlékmű című flashmobból kialakult mozgalom volt, amely a szabadság téri Német Megszállási Emlékmű elleni demonstrációnak indult.
A részvételen alapuló művészeti gyakorlatokra mutat példát Eperjesi Ágnes happeningje, amely részben a közhangulatra reflektál az egyik, általában legkiélezettebben zajló nemzeti ünnepünkön. A nemzeti motívumokban való tobzódásra, és azok kiüresedésére reflektált a művész projektje során, melyben a művészeti alkotás maga a happening, és „kellékei” részben azok a tárgyak amelyek magukba sűrítenek különböző szimbolikus jelentéstartalmakat részben pedig a bevont szereplők. A bevonás egy, a szociális médián keresztüli felhívással történt, amelyben Eperjesi férfi ismerőseit kérte fel a happeningen való részvételre.
”Kedves férfiismerőseim, márc. 15-én sétát szeretnék tenni néhány vállalkozó kedvű ismerőssel, akik a nemzeti kipát kokárda helyett viselnék. Néhány fotót szeretnék készíteni, amelyen más, sima kokárdások látszanak, meg magyar zászló a háttérben, stb.
Nem provokálni akarok, ezért az, hogy én, vagy más nők viseljék, szóba sem jöhet. És mivel tényleg nem provokálni akarok, árpádsávosok közé sem fogunk keveredni. Szolid kiállás lesz ez a nemzeti jelképeink kisajátítása és a zsidók -akaratuk ellenére történő- nem magyarként való megbélyegzése ellen.” (via facebook)
Az ünnep, melyen a magyar nép szuverenitását kellene ünnepelnünk, és amely a nemzet összetartozását hivatott képviselni, drámaian vesztett közösségszervező erejéből, ahogyan minden hagyomány, amit nem tudnak a nemzedékek folytatólagosan legitim módon újra-, és újradefiniálni.A választás tehát éppen ezzel a szándékkal esett az adott időpontra.
A tárgyak amelyek a happening szimbólumrendszerét meghatározták a nemzeti kipa és a szivárvány kokárda, összeforrasztással definiálják újra, követelik meg és értelmezik egyszerre a kiemelt kisebbségi csoportoknak nemzethez való tartozását. Tehát nem a nemzet fogalom megkérdőjelezésével állunk szemben, hanem annak modern, tolerancián alapuló értelmezésével. A jelenlegi közhangulatban és közvéleményben, amelyben erős szélsőjobbra tolódás tapasztalható, ez egy politikai állásfoglalásnak minősül. Súlyát, erősségét ezért meglepő módon nem is maga a jelentés, hanem a kontextus adja tehát, a politikai közhangulat és a nemzeti ünnep visszásságai.